Örömmel olvastam, hogy más is megírta a hagyományos számítógépes szerepjátékok kapcsán az észrevételét, de megjegyzem komoly problémát jelent a cikk kapcsán, hogy az MMORPGk teljesen kimaradtak. Amik megítélése érdekes. Nem elvitatva sok régi offline kedvenc működését, úgy gondolom a NeverWinter Nights félig-meddig "házi MMOként működött".

Valójában sok MMORPGben több a szerepjáték mint egy modern D&D Dungeon Crawl kalandban. Mert bizony a modern D&D kaland során is csak az előre "lekódolt" és könyvben szereplő opciókból válogathatnak, s a kaland sem színes. Csupán taktikai harcok sorozata. És sok helyen, aki mást akar, hajtják, mert haladni kell a harcos kalanddal.

Egy MMORPG RP servere pont azért nyújt ennél sokszor sokkal többet, amiért az FRPG is. Mert az előre megírt, kicsit korlátozó kalandok között sok játékossal találkozhatsz. És bizony komoly szerepjátékra is van itt idő. Mert aki a kocsmában vagy máshol beszélgetést kezdeményez, az nem tartja fel a társait. Így volt olyan, hogy a Star Wars: The Old Republic egy RP serverén 10-12 karakter órákon át beszélgetett a Sith Code-ról. Ennek mélysége volt.

Hova tovább, egy ilyen játék során sokszor a minőséget sikerül előtérbe helyezni, hiszen nem sok az időbeli korlát, szabadon tudunk beszélni, a kalandok során változó világ mégis hátteret ad a karakterek közötti interakciónak. Ami érdekesebbé teszi a dolgokat.

Ha nagyon a részletekbe akarnék menni akkor még megemlíteném a MUD / MUSH / ... műfajt is :)

Kedves Lobster,

Köszönöm a hozzáfűzést. Amit azt illeti, ez egy régebbi cikkem, és kb. átolvasás nélkül raktam fel ide - belátom, ez elég nagy hiba volt. Amiket felsoroltál, azt mind jogosnak tartom kisebb-nagyobb mértékben, úgyhogy nem is húznám nagyon hosszúra itt a szót.

Köszönöm még egyszer, nagyon jó kiegészítés! :)

Kedves Eralion, remélem nem veszed bántásnak, de ez a cikk elég sok helyen sántít. Ezúton szeretnék konstruktív kritikával élni, illetve pár tévedést és félreérthető megfogalmazást javítani.

Elsőként az "in medias res" kezdésből hiányolom egy legalább hozzávetőleges definícióját a "szerepjáték" fogalomnak. Mivel még a szövegben is vannak elismerten kétséges hovatartozású játékok, ezért célszerű lenne meghatározni, milyen kritériumok alapján tekintünk valamit rpg-nek. Amennyiben nem szeretnénk a cikket sok oldalnyira hizlalni, úgy érdemes egy szűkebb értelmezést alapul venni, pl a karakterjáték szükségessége jó feltétel lehet ehhez (magyarán, ahol nem játsszunk el karaktert, csak "feladatot hajtunk végre" az ne számítson SZEREPjátéknak).

Asztali RPG. A sajnos elég szerencsétlenül meghonosodott elnevezés megtévesztő. Az angol "pen and paper" (PnP) sokkal jobban kifejezi ezt a játékstílust. Nos, nézzük a konkrétumokat:
Az olyan kijelentések mint "élőben játszanak a játékosok" is félreérthetőek. Gondolom ezzel a személyes jelenlétre utaltál, nem pedig arra hogy tényleg eljátsszák a karakterüket, bár tény, hogy sokszor előfordulnak karaktererősítő metakommunikációs elemek az asztali partikon is. Viszont mindenképpen zavaró áthallást okoz az élő szerepjátékokkal, arról nem is beszélve, hogy napjainkban egyre gyakoribbak a PnP játékok telekommunikációs eszközökkel lebonyolított változatai.
"A játékosok közül egynek kiemelkedő szerepe van - ő a KM, avagy KalandMester, a mesélő." Ez megint kicsit félreérthető, s bár tágabb értelemben mondhatjuk, hogy ő is játszik, de akkor miért hívjuk a többieket játékosoknak, őt pedig mesélőnek? :) Arról nem is beszélve, hogy a "kiemelkedő szerep" inkább felelős feladat. Ahogy én láttam a játékosoknak lehet kiemelkedő szerepe, vagy esetleg az NJK-knak, de valójában a mesélőnek nincs. Ez egy outofgame feladat és státusz.
"Lehetőleg egy asztal körül, vagy valamilyen formában elrendeződve."
Igen, itt köszön vissza a magyar definíció téves mivolta. A faramuci mondat önmagában is érdekes, de amennyire tudom szerint elég sokféle helyen játszottak emberek PnP játékot, padlón, ágyon, hintaszékben, akár kinn a parkban a fűben vagy éppen faágon ülve, bizonyos freestyle játékokat gyakorlatilag csak fejben és szóban séta közben, van amit interneten keresztül, van amit iskolában óra alatt :). Mindenesetre bár tény, hogy nagy százalékban van asztal is a dologban, azért ezt nem kéne a stílus definíciójának részévé tenni. Amit viszont nagyon hiányoltam, az a karakterlap és a kockadobálás megemlítése, ami ha nem is kötelező, de igen gyakori kelléke az ilyen játékoknak. A játékok elterjedtségéről nem érdemes ilyen kijelentéseket tenni, sajnos a mérési módszerek elég kezdetlegesek a témában, bár az általad felsoroltak valóban az élen végeznének egy felmérésben.

Live RPG (vagy inkább LARP). Mivel ez nekem hazai pálya igyekszem tömören fogalmazni, mert különben oldalakat írnék :D
"Annyiban különbözik az asztali szerepjátéktól, hogy itt nem egy helyben vannak a játékosok, hanem mozognak egy teremben vagy a szabadban." Minden porcikájában rossz mondat. Rengeteg fajtája van mindkét stílusnak, de hogy a különbség annyi lenne, hogy a larperek mozognak? Ha a leginkább általános különbséget akarjuk definiálni az inkább a szerepek TÉNYLEGES ELJÁTSZÁSA lenne, ezt pedig lehet súlyozni a jelmez / kellékezés fontosságával.
"Ami még fontos, hogy általában nincs KM, aki irányítja a kalandot, hanem a karakterek maguk irányítanak mindent, és alakítják ki a cselekményeket." Ez is elég súlyos kijelentés, és nem is igaz ebben a formában. Talán nem KMnek hívják, hanem inkább szervezőnek, GM-nek...stb de mind a mai napig az országban többségben vannak azok a játékok ahol NEM a karakterek irányítanak mindent. Sőt, az utóbbi 2-3 évet leszámítva nem is nagyon voltak ilyen szabadságfokú játékok. Jellemzőek az előre lefektetett erővonalak, történetszálak, tervezett végkifejletek (2-5 változós végjátékkal) és a közvetlen vagy közvetett szervezői irányítás. Sőt, vannak olyan élő játékok amelyek kifejezetten a mesélő direkt kontrolljára építenek, akár előre leírt konkrét utasítások akár menet közben alkalmazott szóbeli "parancsok" formájában.
Egyébként hihetetlen sok formája van, az erőben kardozós fantasytől, az intirkázós szobában tárgyalászós vámpíroson át a régi orosz bunkerekben lövöldözős fajáig és akkor nem is beszéltünk a kamara és nordic larpingról.

Improvizációs játékok: Amiről te beszélsz az inkább szituációs vagy egyéb képességfejlesztő társasjáték. A szűk értelemben vett szerepjáték definícióba egészen biztosan nem fér bele.

Történetmesélős játék: "Ez egy olyan fajta szerepjáték, amikor minden szereplő egyenlő eséllyel szólhat bele a történetbe, és alakíthatja azt tovább." Ez kisebbfajta kategóriatévesztés. Ez nem önálló stílus, hanem más stílusokon belül alkalmazható történetkezelési módszertan. akár larpban, akár asztaliban, akár frpg-kben...stb előfordulhat. Ez egyfajta szerepjátékos Laisser faire.

Party játék: Ez megint egy érdekes terület. "Csak szóban kommunikálnak egymással." Ez máris nem igaz, elég sok partyjáték kifejezetten épít rajzolásra, mutogatásra, vagy akár ügyességi / erőnléti feladatokra. Szerepjátékok közé felsorolni, csak azért mert van 1-2 olyan verziója ami mutat hasonlóságokat némely elemében erős túlzás. Ennyi erővel a hálószobai bilincses, nővérkés, titkárnős "játékokat" is felsorolhatnánk. Erős a gyanúm, hogy több ilyenre van példa mint "partiszerepjátékokra" :D

Számítógépes RPG-k: "Nem igazán tartoznak a szerepjáték kategóriába" Ööööööö. What? A partyjáték szerepjáték a szerepjáték pedig nem az. Elder Scrolls sorozat? Baldur's gate és folytatásai (Meg a Planescape torment)? Neverwinter nights? Ezek bizony kemény szerepjátékok, single playerben is kimagaslóak, de ahol van multi ott meg aztán magasan rávernek pl a fórumos játékokra.
Kezdjük egy apró adattal: Planescape tormentsben lévő párbeszédek(!) sacc 800.000 szóból állnak. A Gyűrűk Ura teljes regényben van kb 570.000 szó.
Ezekben a játékokban van karakterfejlődés, jellemfejlődés, morális, etikai dilemmák, ügyességi és intelligánciát próbára tevő feladatok, interakció...stb. Sőt NWNben elég sokáig voltam mesélő Dalakorán és Hammervale-en is, biztosan állíthatom nemegy asztali játéknál jobb partykat csináltunk a klasszikus mesélő-játékos felállásban (az NWNben hál istennek elég profi volt a mesélő oldali support). A mai napig őrzöm jópár "fejezetét" az akkori játékoknak screenshotok formájában.
Gyanítom te az ilyen diablóklónokra gondoltál amikor azt mondtad nem szerepjátékok, nos azok valóban nem is azok. De a komoly RPG-ket azért ne sorold be azokkal egy kategóriába. És itt sokmilliós eladott példányszámokról beszélünk, a warezről nem is beszélve.

Fórumos szerepjátékok: "mert itt bizony nem online zajlik a dolog, és néha órákat kell várni egy-egy reagra" Gondolom itt az ONLINE szó helyett REALTIME-ot akartál írni. Ehhez többet nem fűznék hozzá, nekem én csak kevés FRPG-t csináltam inkább meghagyom a "szakértést" azoknak akik jobban értenek hozzá.

Nos ez lenne a kritika, remélem átjön a konstruktív szándék, ahol lehetett igyekeztem példákat írni, vagy alternatívát javasolni legjobb tudásom szerint.
Ha további kérdés, vagy hozzáfűzni való akad szívesen kifejtem bármely pontot bővebben is.
Üdv!
Lobster